Szimbólumok

A szimbólum egyfajta jel, jelkép. Metafizikai tartalommal ruházza fel a szimbólumot hordozót. A tetoválás egész életre szól, a személyiség részévé válik. Egyesek szerint a viselője sorsára, életútjára is kihat a bőrén viselt szimbólum.

Nap: hatalom, isteniség, ragyogás, bölcsesség, felvilágosultság, férfi/apa szimbóluma. A kozmikus értelem és az igazság egyetemes szimbóluma. A hold párjaként az élet, a halál és az újjászületés jelképe.

Hold: női princípium; titokzatosság, a folytonos megújulás, belső tudás az anyaság, a szaporodás, növekedés, gazdagodás szimbóluma. Telihold: megvilágosodás, nőies vonzerő.

Csillag: általánosságban az igazság, a remény és a fensőbbség jelképe. Az istenség jelenlétét, az örökkévalóságot, a halhatatlanságot fejezi ki. Szerencsehozó motívumként is használják.

Hatágú csillag (hexagramm): egymásba illesztett felfelé és lefelé mutató háromszög, kozmikus egyensúly jele.
Ötágú csillag (pentagramm), felfelé mutató: kitárt végtagokkal magát az embert jelképezi. Hatalom, erő, a fehér mágus jele, elűzi az ártó szellemet, visszafordítja az átkokat. A négy őselemet (tűz, víz, föld, levegő), és a szellemet ábrázolja.
Ötágú csillag, lefelé mutató: bukás, a fekete mágia, az ördög szimbóluma, a hatalom rossz szándékú használata. A kereszténységgel való szembenállást reprezentálja.
Pentákulum: körbezárt, csúcsával felfelé mutató ötágú csillag. Wicca jele, boszorkánycsillagnak is nevezik.
Hulló csillag: jelképezi a vágyat a híressé válás, a siker, a jó szerencse, és az emberi sors beteljesülése után.

Kereszt: az ősi népeknél a kereszt csillagászati jel és misztikus szimbólum volt, melyet a keresztények kisajátítottak, és krisztus-szimbólumukként használtak. Két erővonal találkozása, melynek során egy balról jobbra tartó és egy felülről lefelé haladó erővonal metszi, két ellentétes törekvés köti, akadályozza egymást. Az élet alaptörvénye az ellenpólusok állandó kölcsönös egymásra hatása. Ez a kölcsönhatás minden tapasztalás, szenvedés, fejlődés forrása.

A latin kereszt: keresztény szimbólum, krisztus és a megváltás jelképe.
Ankh: a hurokkereszt, (crux ansata) egy ősi egyiptomi hieroglifa. Az anyagi világ fölé emelkedő napot, a halhatatlanságot, valamint a női és férfi princípiumok egyesülését jelképezi. Termékenység, regeneráló erő és újjászületés. Az örök élet és az őserő isteni szimbóluma.
Körkereszt: a négyküllőjű körkereszt a kereszténység előtti időben a nap és a világosság szimbóluma. A pogány korban jelképezte az évszakokat és a négy égtájat (világmindenséget) is.
A tau-kereszt a föld és ég kapcsolata, a szellemi út kulcsa. Az egyházatyák a megváltás jeleként magyarázzák.
Kelta kereszt: a kelta hagyományok, és a katolikus vallás találkozása nyomán alakult ki ez a talizmán. A kelta keresztet végtelen hurkok építik fel, maga az ábra pedig világszerte a végtelenséget és örökkévalóságot jelenti.
A szvasztika az eurázsiai népek ősi geometrikus motívumaként a napistenek és az égistenek jele. Ez a tüzes kereszt, ahol az óramutató járásával megegyezően körbeforgó, lángkarok jelképezik a természet teremtő, a fordított irányban forgó karok pedig felbontó energiákat. A két hatás együttesen hozza létre a fejlődés folyamatát. A buddhizmusban elsősorban szerencsehozó ábra. Az óramutató járásával megegyező irányba mozgó szvasztika a jang, az ezzel ellentétes irányú a jin. A XX. században Hitler hatalmi jelvényül választotta, s ezzel a nácizmus, a fajgyűlölet jelképévé degradálta. 1920-ban vált hivatalos pártszimbólummá az átlós elrendezésű, 90°-os szögben elforgatott szvasztika.

Jin/jang: a kínai kultúrában a világ rendjének szimbóluma, amely a lét keletkezésében szerepet játszó két őserőt ábrázolja. Az egymást kiegészítő két ellentétes pólus. A sötét oldal: mélység, sötétség, a nem megnyilvánuló, lélek, intuíció, rugalmasság, éj, nőiség. A fehér oldal: aktivitás, nappal, férfiasság, megnyilvánuló, táguló, racionális, a két oldal együtt az univerzum elsődleges erőinek tökéletes egyensúlyát adja

Angyalok: Isten követei. Szerepe az isteni és a földi szféra, a teremtő és a teremtett közötti közvetítés. A tisztaság és az ártatlanság megszemélyesítője.

Ördögök/démonok: a gonoszság, a rontás természetfeletti megtestesítői. A népi hiedelmekben és a legtöbb vallási rendszerben negatív, pusztító erőket képviselő szellemlények.

Tündérek: szinte minden nép mitológiájában megtalálhatók a jó és rossz tündérek is. Leggyakrabban a négy őselem alapján csoportosíthatók (föld-koboldok, víz-unidék, sellők, tűz-démonok, levegő-szárnyas tündérek). Az emberi lét feletti, az isteni lét alatti síkot testesítik meg. Varázslatos tulajdonságokat, különböző energiákat szimbolizálnak.

Szörnyalakok a bennünk lévő félelmek, állati énünk legyőzésének a szimbólumai, valamint a társadalommal való belső szembenállásuknak a megjelenítői.

Szárnyak: szabadság, ismeretlenbe emelkedés, képesség a földi dolgok túlhaladására. A könnyedség, istenségek, emberfeletti lények attribútuma.

Csontok: szimbolikus szerepük egyidős az emberi léttel. A csontvelő egyes nézetek szerint a lélek lakhelye. A test romlandóságára és a lélek halhatatlanságára utal.

A csontváz a késő középkortól kezdve, egyértelműen a megszemélyesített halál jelképévé vált.
Koponya: a halálra vagy mulandóságra utaló szimbólum, a saját halandóságunk emlékeztetője. A kereszténységben, a kereszt tövében ábrázolt koponya a keresztbe tett lábszárcsontokkal együtt a golgotára (’koponyák hegye’) utal, s a bűnbeesés és a megváltás összefüggését hangsúlyozza. Más szimbólumokkal kombinálva újabb jelentést kapunk. Pl a koponyából előbújó kígyó a tudást jelképezi, amely túléli a halált.

Szív: általában az érzelmek és az érzelmi bölcsesség jelképe. A nappal állítják párhuzamba, amely a makrokozmosz középpontja, míg a szív a mikrokozmoszé. A nyíllal átlőtt szív a bűnbánatra utal. A kereszttel ábrázolt szív sienai szt. Bernát és sienai szt. Katalin, a töviskoszorús szív pedig loyolai szt. Ignác és a jezsuiták attribútuma. Az old school stílus szerepelteti.

Szerencsejáték elemek: szintén az old school jellemző elemei közé tartoznak.

Kártya: az ördög bibliája, de a titkos tudásba való beavatást is jelképezi. Az ász kifejezi a teljességet, a tökéletességet, a győzelmet.
Dobókocka: pontjainak számértékei különböző összesítésekkel, valamint különböző betűkhöz rendelve sokféle misztikus spekuláció alapjául szolgálnak. Elsősorban a szerencse forgandóságának, kiszámíthatatlanságának jelképe.

Virágok: női princípium, elsősorban a növekedés, a szépség, a szerelem és a mulandóság jelképe. A kelyhét kitáró virág a jövő gyümölcsének reménye, a bimbó pedig a rejtett lehetőség.

Rózsa: a rózsa alapvetően női szimbólum. A szemérmesség, a szépség, a szerelem, a vágy és az élet, a teljesség kifejezője, megnyíló, odaadó szeretet szimbóluma. Valamint a szenvedés szimbóluma is. A rómaiaknál az örökkévalóságot is jelképezte. Az indiaiaknál a szépség, a befejezett tökéletesség, a lélek és a szív jelképe. Elengedhetetlen old school elem.
A liliom minden korban a tisztaság, az ártatlanság és a fény jelképe volt, ugyanakkor erotikus jelentése is ismert. A keresztény szimbolikája: az istenben való bizodalmat jelenti.
Orchidea: a pompa, a luxus, a kegy és a jóindulat szimbóluma. Az orchidea a szépasszony virága, a szerelmet és a szépséget egyaránt kifejezi, a tökéletesség, a kifinomultság, a harmónia és a spirituális tisztaság megtestesítője.
Lótuszvirág: gyakori szimbólum a művészetben, különösen Indiában, Egyiptomban, Japánban és Kínában. A lótuszvirág a legtöbb kultúrában az újjászületés szimbóluma. A vizek, a teremtés, a világmindenség és a lélek jelképe, a lelki fejlődést is szimbolizálja, valamint szerencsehozó talizmán. A buddhizmusban a megvilágosodást jelenti.
Cseresznyevirág: Kínában, mivel a cseresznye a tavasz gyümölcse, a remény, az ifjúság, a termékenység, a női szépség szimbóluma; női princípium. Japánban a cseresznyefák virágzása az egyik legbecsesebb természeti jelenségnek számít. A sakura (cseresznyevirág) a japánok nemzeti virága, a tökéletesség és szépség, tisztaság-szimbólum, a bushi, azaz a szamuráj ideál emblémája. A gyorsan hervadó cseresznyevirág az ideális halált, valamint az evilági javaktól való elfordulást és a létezés bizonytalanságát is kifejezi.
Bambusz: az alázat, a rugalmasság, az alkalmazkodás, a tökéletes ember szimbóluma, aki meghajol a vihar előtt, majd újra felemelkedik. A buddhizmusban a belső lemondás erényét is jelképezi, áhítat és a megvilágosodás szimbóluma. A ragaszkodást és a hitvesi egyesülést, valamint soványsága miatt az öregembert is jelenti.
Fa: Az életerő, az öröklét, az életciklusok szimbóluma. A fa mint világtengely a mitikus világképek egyik leggyakoribb motívuma. Emellett a család jelképe is. A Kelta világban gyakori minta az agák és a gyökerek egymásba fonódása, a tudatos és a tudattalan világ összefonódását szimbolizálja.
Cseresznye: a csók a száj, a fiatalság, üdeség, vidámság szimbóluma. a szerelemhez is társítják, a szerelem első íze. Cseresznye lángokkal a szenvedélyt és a csillapíthatatlan vágyat fejezi ki.

Állatok: az állatokhoz a legkorábbi időktől fogva szimbolikus jelentéseket kapcsoltak. Az állatvilág átfogja az egész univerzumot: az ég, a levegő ura a sas a földé az oroszlán, a vízé, vagyis a föld alatti világé, az alvilágé, a bálna.

Delfin: A halak királya, a hajótöröttek megmentője, lélekvezető.
Farkas: ősi, mágikus totemisztikus, védelmező jelkép. A vadságot és a szabadságot szimbolizálja.
Bika: A küzdelmet, a hatalmat és az ellenállhatatlan férfierőt testesíti meg.
Gyík: A napot szimbolizálja. De a hét szabad művészet egyikének a logikának a jelképe is.
Béka: Eredetileg a termékenység és a gazdagság kifejezője, de bűnöket (fösvénység, kevélység, paráznaság, eretnekség, irigység, igazságtalanság) testesít meg.
Hal: élvezet, érzékiség, gyarapodás, termékenység, sodródás. Kínában a gazdagság egyik jelképe, valamint fallikus szimbólum a férfiasságot testesíti meg (koi-pontyok). Az egymás mellett úszkáló halpár a házaspárok közti harmónia, a házastársi boldogság jelképe. A kereszténységben a hal krisztus és az egyház jelképe.
Kígyó: veszély, újjászületés, változás, férfi szex szimbólum. Mindig a bölcsességgel társították, különösképpen a rejtett tudással, amely a legmagasabb bölcsesség. Szinte minden nép vallásában, mitológiájában megjelenik, hol jó, hol rossz jelentéstartalommal. A bibliában a bűnbeesés szimbóluma. Számos istenség jelképe volt, főleg az életet, gyógyulást ajándékozóknak. Termékenységre utaló szimbólumként a folyókat is jelképezi, amely termékennyé tesz, de áradáskor -mint maga a kígyó is- pusztít. A germánoknál a kígyó szent állat, a halottak istene, benne élnek tovább a halottak. A saját farkába harapó kígyó a kör alakját felvéve a végtelenséget, az újjászületést, a lét örök körforgását jeleníti meg; az egymásba tekeredő kígyók a világ szembenálló erőinek küzdelmét és az ebből eredő új erőt szimbolizálják.
Macska: a függetlenséget, gondolat szabadságát és a gyors regenerálódást jelképezi, a belső látás megtestesítője. A fekete macska boszorkánysághoz, pogánysághoz való vonzódást, női egyenjogúságot fejez ki.
Lepke: díszes szárnyai révén a szépség, átváltozási fázisai, valamint csapongó repkedése miatt a lélek szimbóluma. Negatív értelemben a gyors mulandóságra ítélt hiú pompa, s mivel a fény és a láng felé vonzódik, az önpusztítás megtestesítője. Hernyó-, majd bábállapotból való kibontakozása a halott testből felröppenő lelket jelenti számos nép hitvilágában. A kínai hagyományban a halhatatlansággal áll összefüggésben, mivel a taoizmus a szárnyakat az öröklét kifejeződésének vélte. Japánban a pár nélküli pillangó a szűziesség, a hűtlen szerető és a gésák jelképe is. A pillangó pár a hitvesi boldogságra utal. A fehér pillangót a halott lelkének vélték. A keresztény szimbólumrendszerben a múlékony szépség, a rövid földi lét jelképeként a világiasság kifejezője.
A Madár általánosságban szabadság, szárnyalás, a levegő, a képzelet, a lehetőségek, a boldogság szelleme, "a lélek", amint egy magasabb tudatállapotba lép.
A sas az égi hatalom jelképe; A sastoll és a sas is a hatalom szimbóluma.
Fecskék: a tavasz hírhozója, ezért az újjászületés, a kezdet és a remény megtestesítője. Vándorló természete miatt a merészség, az örök veszély jelképe. Kínában elsősorban a termékenységgel hozták kapcsolatba. Japánban a hűtlenség, ugyanakkor a háziasság és az anyai gondoskodás megtestesítője. Gyógyító erőt is tulajdonítottak neki.
Oroszlán: büszkeség, hatalom, erő, védelem, bátorság, egyéniség. Az egyiptomi mitológiában Szahmet, az oroszlánfejű női alakként ábrázolt istennő a háború és a perzselő nap megszemélyesítője. A buddhizmusban a törvény védelmezője, Buddha bölcsességének jelképe. Az igazságosság szimbólumaként a világi hatalom kifejezője.
Pók: csapda, veszély, behálózás, cselszövés az alap asszociációk. Hálója a kozmosz jelképe. Az amerikai indiánoknál a szél és a vihar okozója, ezért a természeti csapások ellen védő amulettként használják. A hinduizmusban a teremtő jelképe, aki a világ hálóját saját magából szövi. Nyakra, kézfejre tetovált pók a bűnözők jele, tipikus börtöntetoválás.
Skorpió: a pusztító erő, a katasztrófa, a sötétség és a halál jelképe. Az anyai áldozat jelképe is lehet, mivel egy antik monda szerint kicsinyei születésük előtt a méhét rágják. Jele Egyiptomban ősi hieroglifa. Széth attribútumaként az isten pusztító aspektusára utal. Virággal párosítva a gonoszság szimbóluma. A középkorban az irigység, az eretnekség és a hamisság szimbóluma volt.
Daru: A hosszú élet és az éberség, hűség szimbóluma.
Tigris: tekintély, fényűzés és beteljesülés. A harci erőt, küzdeni akarást, egyúttal a kegyetlenséget is jelképezi. Kínában a fenség, a kegyetlenség, az erő jelképe. Az égi sárkánnyal harcoló fehér tigrist a jin és jang megtestesítőjeként szokták ábrázolni (tigris-jin) A buddhizmusban a spirituális hatalom, a hit ereje, amely át tud hatolni a bűnök dzsungelén, a bambuszerdőn. Negatív jelentése a ’düh’; ebben az értelemben a szarvas és a majom mellett az ún. Három esztelen teremtmény egyike.
Főnixmadár: a szépség a szerelem, valamint a kitartás jelképe. A főnix egy szent madár, mely igen sok kultúrában előfordul. Az mindegyikben közös, hogy életének végén meggyullad, és saját hamvaiból újjászületik. Maga a tűz őselem, a szellem megújító erejét jelképezi, a madár pedig a lélek szimbóluma. A Főnix képviseli tehát a lélek önmagát megújító képességét. A nap földi megfelelőjeként is ismert. A görögöknél az univerzum egyfajta képmása volt, az idő ciklus voltának a megszemélyesítője. Az alkímiában az ősanyagnak a megsemmisüléstől az újjászületésig, a bölcsek kövévé válásáig vezető útját jelképezi. Kínában a császárnő emblémája. Egyike a négy szent élőlénynek (a sárkány, a teknős és az egyszarvú mellett). A hamuból születő tűzmadár az újjászületés, az örök élet és feltámadás jelképe, emellett az erény és a hűség mintaképe.
Teknős: Általában a hosszú élet, a vizek és a megújulás jelképe. Páncélja révén a rejtett erőre is utal. Indiában az első élőlény, az ős, a megőrző. Az ókori kínai világfelfogásban a kozmikus méretű tengeri teknős, Ao, a páncélján hordja a Földet és így a világ támasztékát, a kozmosz stabilitását biztosítja. Japánban a jó szerencse jele és a halhatatlanság szimbóluma.
Sárkány: egyesíti magában az alvilági kígyó és az égi madár, a sötétség és a fény, a föld és az ég jegyeit, mivel pikkelyes teste és szárnyai vannak. A lángokádó sárkány a tűzzel és a nappal is kapcsolatban áll, de a teremtés ős vize és a pusztulás vízözöne egyaránt eleme. A sárkány a kezdet és a vég őreként a rejtett tudás képviselője is. Jelképezi még a kapzsiságot, az örök életet. Japánban az egyik legkedveltebb motívum a sárkány, tisztelik, szerencsehozó állatnak tartják. Kínában nevének jelentése: “kiváló értelmű lény”. A legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság és a gyógyító erő birtokosa, a keleti égtáj és az eső, az időjárás és a termékenység ura. A kínai állatöv ötödik állata. A kínai császár emblémája ugyancsak a sárkány.
Unikornis: A tisztaság, a szüzesség, ill. a hatalom jelképe. Kínában a gyengédség, a jóakarat, a boldogság, a hosszú élet, a nagyság, a bölcs irányítás és a kiváló utódok szimbóluma. Egyike a négy szent élőlénynek (a sárkány, a főnix és a teknős mellett)

Ha nem találtad meg azt amit kerestél, ezen az oldalon biztos meglesz:

https://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm